Sétálunk egyet az őszi erdőben?

Egy napsütéses őszi délután az autópályán szaladtunk a vidéki házunk felé.

Egy napsütéses őszi délután az autópályán szaladtunk a vidéki házunk felé. Arcom a nap felé fordítottam, úgy élveztem a melengető fényt, melynek igazán már csak így volt ereje. Tom gyorsan vezetett, melyet csukott szemmel is éreztem, de tudtam, biztonságban vagyok mellette. Egészen addig így ültem, mígnem lekanyarodtunk a főútvonalról és felettünk összeborultak a fák. Vettem egy mély levegőt, mintha már az autóban érezném a tiszta, hűvös levegőt és kezemet Tom combjára tettem. Nem szólt semmit, csak elismerően elmosolyodott, miközben szemét az úton tartotta.

– Lenne kedved tenni egy aprócska sétát, mielőtt elérjük a birtokot? – kérdezetem a legcsengő-bongóbb hangomon.

Tom nem válaszolt, de még egy kicsit jobban a gázra lépett és a mosoly, mintha az arcára fagyott volna. A fasor végét jelző jobb kanyarban lassított, majd lekanyarodott a földútra és megállt néhány méter után. Leállította a motort, majd hozzám hajolt és megcsókolt. Kikapcsolta az övem és előttem áthajolva kinyitotta az ajtót.

– Irány az erdő! – adta ki kissé mókásan az utasítást.

Kiugrottam a kocsiból és futni kezdtem. A fák között kellemesen hűvös volt a levegő, de a nap szépen sütött és jól megvilágította az erdőt. A lábunk alatt ropogó falevelek hangjából tudtam, hogy a nyomomban van, de nem néztem hátra és meg sem álltam. Léptem kissé lassultak, ahogyan egyre bentebb kerültem a fák közé és felkacagtam, amikor Tom utolért és elkapta a derekam.

– Komolyan gondoltad, hogy el tudsz futni előlem? Semmi esélyed ellenem!

Válasz helyett játékosan a hasába bokszoltam, mire Ő engedett a szorításán, így újra ki tudtam szabadulni. Tettem néhány lépést előre, de mivel nem hallottam az utánam eredő léptei zaját, meg is álltam. Hátrafordultam és ott volt Ő, néhány méterre tőlem. Egy fának dőlve nézett rám és nevetett. Lesütöttem a szemem és onnan pislogtam csábítóan rá. Tom nem szólt, csak intett, hogy menjek oda hozzá. Mint egy bizonytalan kislány, aki minden lépését meggondolja és még így is bizonytalan, úgy lépdeltem felé. Szinte még fogtam is fél kezemben a képzeletbeli tüllszoknyámat.

Kicsit illegettem magam előtte, amit ő fülig érő mosollyal nyugtázott, majd átfogta a derekam és magához húzott. Kislányos húzódozásom akkor szűnt meg, amikor kigombolta a kabátom, hogy a vastag anyag nélkül ölelhessen magához, miközben hevesen csókolni kezdte a nyakam. Arca kissé borostás volt, mint minden hévégén, amikor az irodából kiszakadva nem kellett a reggelt borotválkozással kezdenie. Imádtam ezeket a napokat, többszörösen is. Mindig nyugodt és figyelmes, mert már csak rám kell összpontosítania, nincs semmi és senki, ami közénk állhatna.

Miközben ezen tűnődtem, Tom megfordított és keze már a gyapjúpulcsim alatt járt és éppen a melltartómtól próbált megszabadítani. Még fel sem ocsúdtam, amikor keze már a mellbimbóimon táncolt, míg szája vadul csókolta a fülem. Éreztem, ahogy a meleg levegőt kifújja és a nedves pára a lábujjamig bizsergetett. Ahogy kinyitotta a száját, ajkainak cuppogó, távolodó hangja teljesen megőrjített és akaratlanul is hozzászorítottam fenekem, hogy jobban érezzem őt. Mozdulatom elismeréseképpen Tom keze a farmeromra csúszott és csípőmet megragadva ágyékomat magához szorította.

Erősségét keményen éreztette velem, és nyomatékosítás gyanánt még felém is lökte altestét. Ahogy a mellem kiszabadult finom kezei közül, előre hajoltam, miközben arcom szinte súrolta az erdő színes leveleit. Tom keze végigsimította a hátam, a derekamtól a nyaramig, és közben reám hajolt. Teste követte az enyémet, így ágyéka szorosan simult a fenekemre. Először vállaimat fogta át, miközben erősen nekem feszült. Férfiasságát a fenekemen éreztem, és ahogy keze végigvándorolt a hátamon és megállapodott a derekamon, lüktetése csak erősödött.

Megpróbáltam felemelkedni, de csak addig engedett, míg kigombolta a nadrágom és lehúzta rólam, majd erős, de határozott mozdulattal újra a levelek felé irányította felsőtestem. A következő pillanatban már erős döfését éreztem lüktető ágyékomban, melynek intenzitása egyre gyorsult. Az erdő felerősítette hangos nyögésünket, mely aztán elhat és a fák jótékonyan magukba zárták gyönyörünket.

Tom ismét végigsimította a hátam, majd amikor felemelkedtem, arcát a hajamba túrta és éreztem, amint mélyet lélegzik a szőke fürtjeimbe, miközben én fürdőztem a fákon átsütő napsugarakban.