Lassan minden területi vezető megérkezett a tárgyalóba, a szokásos éves találkozóra.
Lassan minden területi vezető megérkezett a tárgyalóba, a szokásos éves találkozóra. Unott arcok minden felé, páran beszélgetnek. Az asztal túloldalán, majdnem velem szemben, egy csinos szőke foglalt helyett. Le sem tudtam venni róla a szemem. Mélyen dekoltált kosztümje, kacér tekintete, ahogy állta a szemkontaktust, felhívás volt keringőre. Végig mért ő is, szinte látni lehetett a szemében miket tenne velem, ha a következő óránk szabad lenne.
Kissé meglazítottam a nyakkendőm, miközben elképzeltem, hogy mi lapulhat a kosztüm alatt, mely olyan feszesen simult a vonalaira, hogy bárki követhette a formás domborultok játékát. Gondolataimban már az esti bulin jártam és a pajzán éjszakáról fantáziáltam.
Miközben a vad szex jeleneteket vizionáltam a cég két tulajdonosa is megérkezik, és már mondták is az eredményeket. A fülemig ugyan eljutottak szavaik, de az elmémet a szőkeség töltötte ki, akit fél szemmel még mindig néztem. Újra nyílik az ajtó, és egy törékeny nő lép be rajta, fejét lehajtva, mappákkal a kezében. A főnökök rámordulnak a késés miatt, és remegő hangja alig hallatszott:
A termen kacagás suhant át, és sajnálkozó tekintetek tüzében indult körbe, hogy szétossza a papírhalmot. Én újra a szöszire néztem, és láttam, ő is engem figyelt. Mikor a mappa landolt előttem egy köszönömöt azért oda böktem.
Ahogy ellépett mellőlem a kis barna, ismerős illat csapott meg. Nem tudtam hova tenni hirtelen, de kellemesen belém nyílalt a felismerés, hogy ez valami más, ez valami ismerős. Levettem a tekintetem a szőke bombázóról, hogy jobban megnézzem magamnak a titkárnőt, de nem volt ismerős, csak a nyakában lévő kendő. Akkor hirtelen beugrott minden emlékkép. Fél évvel ezelőtt, egy munkahelyi találkozó. Ahogy meghívom egy italra a bárban, ő pedig felhív magához. Ugyanaz az illat, ugyanaz a csipkekendő, ugyanaz a haj, csak most feltűzve. A bor íze az ajkán, mikor az ajtóban hevesen megcsókolt, a teste, ahogy hozzám dörgölőzött és érzem, ahogy az éjszaka emléke vágyamat egyre jobban felé irányítja. A nadrágom feszülni kezd, és már csak a titkárnőt figyeltem. Mikor az ajtóhoz lépett, rám pillantott, és már nem az a törékeny, félénk nőt láttam, aki pár pillanattal korábban a terembe lépett, hanem azt a vad, heves vágyaktól hajtott asszonyt, akit többször is magamévá tehettem néhány hónapja egy vad éjszakán. Ahogy visszatekintett rám egy elégedett mosoly jelent meg az arcán, mely biztos voltam benne, csak nekem szól. A torkom összeszorult, hogy nyelni is képtelen voltam.
Az ülés azonban folytatódott tovább, de már csak annak az éjszakának a kéjre tudtam figyelni. Még jobban meglazítottam a nyakkendőm, és ez a mozdulat még több emlékképet hozott a szemem elé. Ahogy vadul vetkőztettük egymást. Magán hagyta a fehérneműjét, engem pedig meztelenül ültetett le a fotelbe.
Beleegyezően bólintottam, ő pedig a csipkekendője után nyúlt, hogy bekösse a szemem. Elismerően sóhajtottam, miközben átöleltem a derekát és magamhoz húztam, úgy csókoltam tovább. Én már készen álltam, de ő még játszani akart. Elhúzódott tőlem és sétálgatott a szobában. A következő pillanatban a hátam mögött volt és megkötözte a kezeimet. Frusztráló és egyben izgató volt a helyzet. Éreztem, ahogy vágyam fokozódik, de nem tehettem semmit, ő irányított. Hátrahajtotta a fejem és vadul csókolt, miközben mellének vonalát magamon éreztem. Megkerülte a fotelt és az ölembe ült, hozzám dörgölte magát, mint egy jobb sztriptízes egy privát partin. A farkam lüktetett, már majd szétrobbant, behatolni vágyott, de a csipke nem engedte. A melleit elhúzta a szám előtt és én mohón kaptam utánuk. Hogy éreztessem vágyam hőfokát – ha a látszat nem lenne elégséges – a fokaim közzé szorítottam kemény mellbimbóját és megharaptam, majd engedve a szorításon, kissé megszívtam. Jól végzett munkám eredményeképpen hangosan felnyögött, megrázkódott a teste és még erősebben nyomta magát az ölembe. Majd hirtelen kiszabadította mellét a számból és felállt, otthagyott. Próbáltam kirántani a kezeim, hogy végre magamra húzhassam, hogy átvegyem az irányítást, de túl ügyesen kötött meg.
Felém térdelt a fotelben, és csókolni kezdett. Édes volt az íze, mint meleg nyári estéken az érett epernek. Még mindig próbáltam szabadulni, szerettem volna a kezembe venni az irányítást, de nem engedte. Mennél jobban szabadulni akartam, annál erősebbre húzta a kezemen a kötést. Újra epret éreztem a számban, de ez most más volt; selymesebb, lágyabb, mint mikor nyári zápor frissít fel mindent. A lányságával engem is megtört. Miközben feladtam az irányításért való harcot, férfiasságom – ha még lehetséges – még keményebb lett, így szinte megváltás volt, hogy beléhatolhattam. A nyári eső nedvessége árasztotta el őt is és némi mosoly játszott a szám szélében, mert elégedett voltam, hogy így is ilyen izgalomba tudtam hozni. Hangosan kacagott miközben kioldotta a kezemen lévő csomót. Letéptem a szememről a csipkekendőt,egy mozdulattal betakartam a szemét, majd teljes gőzre kapcsoltam. A kacagásból hangos nyögés lett, ahogy odanyúltam ahol a testünk összeért, és erős lökéseim közben ujjam a csiklóját dörzsölte. A kezem a számhoz emeltem, és ugyanazt az ízt éreztem, azt az édes eperszemet. Szinte megbabonázva fokoztam a tempót, míg bele nem feszültem az élvezetbe.
A taps szakított ki gondolataimból. Főnökeim a beszámoló végéhez értek és körülöttem mindenki felállt, elindult kifelé, mert szünet jött. Fészkelődtem a székemen egy kicsit, de nadrágom teltsége nem engedte, hogy felálljak az asztaltól. Amint biztonságosnak éreztem a helyzetet, én is elindultam kifelé. Az ajtóban láttam, hogy a kis titkárnő éppen a konyhába siet. Muszáj volt utána mennem. Remegett a testem, de még a hangom is, amikor hátulról hozzá simultam és a fülébe súgtam:
Az ő testén is remegés futott át a hangomra, és megfordult. Ugyanaz a buja tűz égett a szemeiben, mint azon az éjszakán.
Mellé léptem, és újra éreztem az illatát, annak a vad éjszakának az ízével együtt. Már tudtam, hogy a parfüm, a csipkekendő, mind csak nekem szólt, annak az éjszakának az emlékeimbe idézésére.
