Munkahelyi szexmese

Hiányzott már ez a csend, ami itthon fogad.

Hiányzott már ez a csend, ami itthon fogad. Az iroda, a munkám néha az agyamra megy és másra sem vágyom, csak az otthonom csendjére. Igen, pontosan erre a csendre, amit szinte összetör a telefonom hangja, mikor megszólal. Egy üzenet. Képet küldött az a bestia. A dekoltázsáról, amiről alig tudtam levenni a szemem a vacsora alatt…

A fenébe is! A legfiatalabb, legújabb kolléganőm az a démon! Bár erre igyekeztem nem gondolni, miközben a zuhany alatt hűtöttem le magam…

Ahogy beléptem az ajtón, azonnal találkozott a pillantásunk. Mint egy ír szépség. Vörös, hullámos haj, a kis bájos szeplők az arcán, olyan, mint egy komisz kölyök, amikor mosolyog és közben mégis őrültem izgató minden pillantása. Piros ajkairól eszembe jut, hogy nyomuk árulkodó folt lehetne az ingemen. Sötétszürke szemei rabul ejtettek, akárcsak az illata.

Asztalhoz ültünk és hiába a munkavacsora másról kellene, hogy szóljon, mi elmerültünk egymásban. Minden mozdulata nekem szólt. Ahogy az ajkaihoz emelte a poharat, ahogy buján megnyalta a száját… Körülöttünk hangos beszélgetés zajlott, de mi csak egymást hallottuk. Szavak nélkül is.

– … ugye, Alex?

Zavartan pillantottam egyik kollégámra, aki mosolyogós, nagy szemekkel nézett rám.

– Elnézést, Nóra, elmerültem a gondolataimban. Megismételnéd?

– Mit gondolsz a mai tárgyalás hatékonyságáról?

Diána lágyan végigsimított a mellkasán és alig észrevehetően az ajkába harapott.

– Minden bizonnyal sikerül a rendezvényt sínre tenni – feleltem komoly hangon és kiittam a maradék fehérboromat a pohárból. Próbálok komoly maradni, miközben őt nézve egy teljesen más project jutott az eszembe…

– Diána, hétfő reggel fáradjon be az irodámba és megbeszéljük, miként tudna segíteni nekem – szegezem komolyan a mondatot a vörös szépségre, aki köszönetképpen csak mosolyog.

Kénytelen voltam kimenni a fürdőbe, hogy véget vessek ennek a helyzetnek és hideg fejjel átgondoljam, mi is történik velem.

Bálint barátom még igényt tartott volna egy kis beszélgetésre, de későre járt és inkább utamra engedett. Diána fogott kezet velem utoljára és láttam, hogy zavar helyett valami egészen más van a szemében.

– Akkor hétfőn folytatjuk – néztem mélyen a szemébe és gyalog indultam haza. Jót tett egy kis séta. Ez a nő igencsak felforrósított. Nem éreztem magam a főnökének, csak egy egyszerű férfi voltam, aki meg akart kapni egy nőt. Nem az alkalmazottját, hanem egy gyönyörű, fiatal nőt.

Ahogy hétfő reggel végignéztem magamon, elégedettséggel töltött el az elém táruló kép. Narancssárga inget választottam a fekete öltönyömhöz és nyakkendőmhöz. Elegáns, mint mindig – gondoltam a tükör előtt.

Nyolckor már az asztalomnál ültem és feszülten vártam Diána érkezését.

– Jó napot, Alex!

Diána hangjára felkaptam a fejem és az órámra pillantottam. 10-et mutatott.

– Jó napot, Diána! Foglaljon helyet és váltsunk át a tegeződésre. Az irodában már mindenkivel tegeződünk. Segít közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a munkatársakkal.

– Szívesen vagyok közvetlen. Talán észrevetted péntek este…

Köhintettem és elé raktam egy dossziét.

– Ebben találod a project részleteit, valamint a szerződésed és minden egyéb iratot.

Diána azonnal lapozgatni kezdett. Kosztümöt viselt és az olvasáshoz szemüveget tett fel. Eszméletlenül izgató volt. Mint egy szexfilmben a titkárnő, csak lehengerlő kisugárzással. A francba a szűk öltönyökkel…!

– Nem látom a rendezvény tematikáját.

– Hogy érted?

– Nos… – csukta össze a dossziét és az asztalomra támaszkodott. A finom nyaklánc medálja egyenesen a mellei közé simult és én követtem a tekintetemmel.

– Kétség kívül a jótékonykodásról szól az este, ugyanakkor szórakoztatni is kell azokat, akiktől a pénzt várjuk. Én azt javasolnám, hogy álarcos bált szervezzünk. Elvégre, jó móka lesz kitalálni ki nyársal fel egy eldugott kis zug falán…

Kiszáradt a torkom, ahogy elképzeltem mindezt. Már épp válaszolni akartam, mikor Diána megelőzött.

– Ne aggódj, nem ez a legjobb érvem, de látom, mennyire elfoglalt vagy, szóval megyek és nekilátok a rám bízott feladatoknak. – azzal egy pajkos kacsintással távozott és én ott maradtam az irodámban azzal a gondolattal, hogy jó-e ez az ötlet…

Annak ellenére, hogy Diána nekem dolgozott, szinte alig láttam. Mire észbe kaptam, eljött a bál napja. Átnéztem persze, mit alkotott, de mindenki elégedettséggel beszélt róla és magam is kíváncsi voltam, mit hozott ki az estből. Ez így nem igaz… Rá voltam kíváncsi és rohadtul ágyba akartam vinni. Vagy felnyársalni a folyosón, ahogy mondta… Mielőtt hazaindultam volna, egy bársonyborítású doboz várt az asztalomon. Egy kártya volt benne. Kapj el! – szólított fel az üzenet.

A bál hétkor kezdődött és meglepetésemre mindenki eljött, akikre számítottunk. Fürkészőn pillantottam körbe a hatalmas teremben, de sehol sem találtam Diánát. Ittam egy pohár pezsgőt és kezet fogtam mindenkivel, aki odajött. Mint a gyerekek, úgy örült az elit, amikor felismerték egymást a díszes álarcokban. Éreztem, hogy egy kéz végigsimít a karomon, de mire odafordultam, már üres volt mellettem a tér. Az adományok szépen gyűltek, mindenki bőségesen vette a tombola jegyeket, de nem tudtam figyelni. Itt-ott feltűnt egy vörös hajzuhatag és én mindannyiszor rohantam irányába. Éjfélkor kezdetét vette a tombola és a sokadik pohár pezsgő után megpillantottam Diánát.Mélyen dekoltált fekete estélyi ruhát viselt, mell alatt ezüstös övvel. Az álarca egyszerű fekete volt,vörös haját pedig fekete parókával rejtette el, az összkép pedig lélegzetelállító… Egy félreeső helyen állt, mintha csak engem várt volna. Óvatosan mögé léptem és a fülébe suttogtam.

– Elkaptalak. Az enyém vagy!

A testünk egymáshoz simult és érezhette, mennyire kívánom. Felkacagott és kissé oldalra fordította a fejét. Már épp készültem elragadni onnét, amikor a tombola mester bejelentett egy aukciót, amin Diánára lehetett licitálni.

– Normális vagy?! Hogy juthatott ilyen az eszedbe?!

– Kapj el, Alex! – nevetett tovább és kivonult a tömeg elé, ahonnét azonnal záporozni kezdtek az ajánlatok. Szerencsére csak egy vacsorát kínált fel a társaságában, de akkor sem hagyhattam, hogy más vigye el. Bár kissé keserű szájízzel tettem meg egy komoly ajánlatot rá. Eszelős egy nő, ráadásul megkopaszt. Mivel mindenkire triplán ráígértem, végül elkaptam.

– Látod? Mondtam, hogy jó kis este lesz! – mosolygott huncutul.

– Abban biztos lehetsz!

Hetek óta fantáziáltam róla, a csodás testéről, a hangjáról, hogy miként tépem le a ruháját és veszem birtokba, s mikor becsukódott mögöttünk a lakásom ajtaja, csak álltam és néztem őt. Magabiztosság lengte körül és olyan bujaság, ami megsürgette mozdulataimat. Szenvedélyes csókok kísérték lépteinket, de az ágyig már nem jutottunk el. Az asztalra ült és kitárt combjai közé húzott. Vadul szeretkeztünk, miközben kiéhezetten faltuk egymás testét. Zihálva ölelkeztünk a végén és én tudtam, hogy sokáig akarom még ezt érezni.

– Hogyan tovább? – kérdeztem, miközben elhúzódtam tőle.

– Csak nem gondolod, hogy ezzel vége? – nevetett őszintén és miközben levetkőzött, a hálószobába terelt. Az ágyra lökött és lovagló ülésben helyezkedett el rajtam. Vörös fürtjei az arcomba hullottak, smaragdzöld szemei mélyen belém vésődtek.

– Az enyém vagy, Diána…! – suttogtam, s tenyerembe fogtam az arcát.

– Meglátjuk, Alex, ez még csak az első közös project volt… – mosolygott kéjesen.