Sokféle film készült már szerelemi háromszögekről, azt hiszem örök a téma, hogy mi történik, ha hárman keverednek valamilyen kapcsolatba, viszonyba.
Sokféle film készült már szerelemi háromszögekről, azt hiszem örök a téma, hogy mi történik, ha hárman keverednek valamilyen kapcsolatba, viszonyba. Ám Benoit Jacquot filmjében a 3 szívben valami egészen rendkívüli történik. Nem arról van szó, hogy egy már megszokott kapcsolatban valaki szerelmes lesz és két nő vagy két férfi között örlődik. Itt előbb lesz meg a nagy szerelem és csak utána jön a párkapcsolat. Itt mindenki mást félt, más boldogságáért aggódik. Na, jó, hogy tiszta legyen kép, jöjjön a történetről. Marc egy negyvenes éveiben járó adóellenőr, akinek semmi más nincs az életében csak a munka, melyet bár szeret, de mégis egy megfáradt, kissé talán kiüresedett élet az övé. Egy szép este lekési a Párizsba tartó vonatát és a közeli bárban összefut Sylvie-vel, aki szintén nagyon elveszett. Ő ugyan kapcsolatban él, de éppen döntenie kell, hogy a párjával marad-e és vele tart-e Amerikába. Ám mindez nem derül ki róluk. Nem tudják meg egymás nevét sem, vagy hogy milyen kérdések foglalkoztatják őket, ám a két búskomor lélek egymásra talál és egymásba szeret. Egész éjjel sétálnak és beszélgetnek, majd megegyeznek, hogy néhány nap múlva találkoznak Párizsban. Sylvie ott van a megbeszélt helyen a megbeszélt időpontban, de Marc nem. Bárhogyan is igyekszik a randira, egy szívroham meggátolja benne, hogy időben odaérjen; és ezzel megpecsételődik a szerelmük, a sorsuk. Sylvie elutazik Amerikába, Marc pedig járja annak a kisvárosnak az utcáit, azokat a helyeket, ahol az együtt töltött éjszakájukon sétáltak, hogy a lányra találjon, de csak magányt és ürességet talál. Egészen addig, míg egy nap besétál az adóhivatalba Sophie. Marc felajánlja neki a segítségét, hogy rendbe rakja a családi vállalkozás (régiségbolt) adóügyeit. A segítségnyújtásból lassan ismeretség és szerelem lesz. Marc megkéri a kezét és már az esküvőre készülődnek, melyre Sylvie-t is hazavárját, amikor kiderül, hogy ki is Sophie testvére. Azok a csodás sejtetések a filmben, amikor Marc sosem nézi meg a családi képeket a lépcsőnél, vagy a Sylvie által vásárol tükör, mely állandóan jelen lesz Sophie és Marc életében olyan szépséges megoldások, melyek előre sejtetik a fájdalmas folytatást.
A film nagyon emberi és nagyon francia. Az előbbi azt jelenti, hogy nem egy amerikai cukormázzal leöntött történetet kapunk, hanem érzelmekkel, kétségekkel, bánattal, félelmekkel teli, életszagú történetet, melybe belesajdul a szívünk. Az utóbbi pedig a nagyszerű színészi munkát és a lassú tempót jelenti. Sokan a film negatívumaként tüntetik fel, hogy túl vontatott, ám ebben nincs igazuk. Ahhoz, hogy át tudjuk érezni azokat az érzelmi viharokat, melyeket megélnek, átélnek a szeplők, vétek lenne felgyorsítani. A legfőbb érték veszne ki a filmből.
Összegzésképpen csak annyit mondhatok/írhatok, hogy egy borongós este egy pohár jó bor mellett érdemes összeszoríttatnunk a szívünket, lelkünket Benoit Jacquot filmjével, a 3 szívvel, és öleljük meg a nagy szerelmünket, ha mellettünk lehet.