Annak ellenére, hogy az első nagy szerelmem egy férfi volt, fogalmam sincs, milyen hetero nőnek lenni.
Annak ellenére, hogy az első nagy szerelmem egy férfi volt, fogalmam sincs, milyen hetero nőnek lenni. Én ugyanis négy éves korom óta tisztában voltam azzal, hogy valami nem stimmel velem. Másnak éreztem magam, mint a többiek, de gyerek fejjel a 90-es évek közepén még nem tudtam megfogalmazni, mit érzek magammal kapcsolatban. Fiúkkal lógtam, akik teljesen úgy kezeltek, mint egy havert. A lányokkal nem nagyon beszélgettem. Untattak, de azt észrevettem, hogy jó érzés, ha hozzám érnek.
Neveltetésemből adódóan fel sem merülhetett bennem, hogy ne egy fiút vigyek haza. A szüleim már-már aggódtak, hogy 18 évesen még nincs barátom, ellenben rengeteg szép lány vesz körül, de sikerült megismerkednem valakivel és a lelkek megnyugodtak. Kivéve az enyémet. Számomra ijesztő volt a szakáll, a szőrös mellkas, az izmos karok és a férfiasnak gondolt agresszió. Tulajdonképpen nem értettem, miért kell nekem megtanulnom egy farok használatát, amikor egyáltalán nem hozott lázba. Az első szex is teljesen random módon történt és kicsit sem olyan volt, mint a rongyosra olvasott ponyvákban. Ez van, csináljuk. Egyszer csak jó lesz, nem? Nem!
A második férfihoz majdnem hozzámentem. A szex egy fokkal jobb volt, de még több szakáll, tesztoszteron feküdt le mellém esténként és én nyugtattam magam, hogy ezt várják el tőlem, ezt kell adnom. Aztán 20 évesen újra szerelmes lettem egy heteroszexuális nőbe, aki családot akart, férjet, esküvőt. Vonzódtunk egymáshoz, vitathatatlanul. Kötöttünk egy megállapodást. Csak szex, egyszer, semmi több.
Amikor ott találtam magam a lakásában, a szőnyegen feszengve, arra gondoltam, eljött az én időm. Megcsókoltam és ez a csók annyira természetes volt számomra, mint megérinteni őt mindenhol, mindenhogy. Úgy éreztem magam, mint egy vak ember, akinek visszaadták a látását. Tudtam, hogy hazatértem, hogy ez vagyok én. Semmi félénkség, semmi kétely. Magabiztosan, mintha mindig is így csináltam volna. Három napot töltöttünk az ágyban és utáltam hazamenni tőle. A vőlegényem tudott mindenről. Ő bíztatott, hogy nyugodtan tegyem meg, de ha egyszer újra lát az ember, nem akar már vakságban élni. Szerencsére elengedtük egymást és én kibontakozhattam.
Néhányan a barátnőim közül szintén megfordultak már női ölelésben, de csak egyikük tudta megfogalmazni, számára mi nem tetszett benne. “Kell a farok dinamikája!”
Leszbikusnak lenni nem csak azt jelenti, hogy nővel szeretkezik az ember. Akarni, imádni, kívánni kell azt a női testet, s nem csak egyszer, egy koktélmámoros éjszakára. Mindig. Hogy hetero nőként milyen lehet egy másik női test? Nos, furcsa, ahogy mesélték. Túl lágy, túl gömbölyű, puha és nedves. Ez pedig egy hetero nőnek nem szexi hosszú távon. Arra azonban kiváló a női testtel ilyen formában megismerkedni, hogy rendezni tudjuk a vágyainkat.
