Egy pár ritkán szokott esténkén csak kettesben bebújni az ágyba, mert legtöbbször van ott egy harmadik, vagy egy negyedik, esetleg sokadik résztvevő is a fekhelyen.
Egy pár ritkán szokott esténkén csak kettesben bebújni az ágyba, mert legtöbbször van ott egy harmadik, vagy egy negyedik, esetleg sokadik résztvevő is a fekhelyen. Vajon ki Ő, vagy mi az, ami közéjük furakodik?
Először nézzük a talán legkézenfekvőbb esetet, amikor a gyermek/gyermekek kéredzkednek be a szülői ágyba, és ami egy-két éjszakával indul, az nagyon gyorsan állandósul, és már csak azt veszi észre a pár, hogy a csemete beköltözött közéjük, ezzel eltávolítva egymástól őket, hiszen az intimitás „nem helyén való”, ha gyerek van az ágyban. Mindehhez azonban nem is kell ott feküdniük a gyerekeknek a szülői ágyban, elég, ha a nő nem tudja kikapcsolni az anyai szerepet – még akkor sem, amikor az utódok már rég az igazak álmát alusszák – és nem tud ellazulni partnere karjaiban, nem tud, nem akar engedni az intimitásnak. Ilyenkor átmenetileg mérséklődhet, vagy akár meg is szűnhet a szülők közötti szexuális kapcsolat, mely odafigyelés nélkül állandósulhat.
A gyerekek mellett sokszor férkőznek be rokonok, barátok a közös ágyba, akik nem adnak elég teret a párnak. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik egy kicsi otthonban élnek együtt valamelyik rokonukkal, vagy azoknak, akik barátaikkal osztják meg lakásukat, házukat. Ilyenkor jó, ha legalább saját hálója van a párnak – mely nem azonos a közös térként használt szobával – ahol maguk tudnak lenni és fontos, hogy megtanulják kikapcsolni a velük együtt élők miatti frusztrációjukat, hogy élvezni tudják a közös pillanataikat. Ám ahhoz sem kell az anyósnak a szomszéd szobában aludni, hogy megmérgezze a szerelmes éjszakáját egy párnak; elég csupán az, ha egy esti telefonnal konfliktust szít közöttük.
A körülöttünk élő emberek mellett azonban rengeteg egyéb dolog is beférkőzhet a közös fekhelyre, mely nem éppen oda való. Az egyik ilyen a televízió, mely sokakat szórakoztat, ellazít esténként és talán még el is altat. Nincs azzal gond, ha valaki esténként szeretne megnézni egy filmet, vagy bármilyen más műsort, de ne a hálószobában, a közös ágyban tegye azt, hanem a nappaliban; vagy ha a televízió egy térben van a közös ággyal, akkor kapcsolják ki időben, vagy legyenek tévémentes esték. Amikor bebújnak este az ágyba, akkor figyeljenek egymásra, kapcsoljanak ki minden zavaró eszközt, hogy meg tudják élni, át tudják élni az együttlétek pillanatait. Ugyanez vonatkozik a laptopokra, mobiltelefonokra, tabletekre, és még sorolhatnám a rengetek telekommunikációs eszközt, mellyel telerakjuk az életünket , a hálószobánkat, és az ágyunkat is. Megállapodás kérdése, hogy ezen eszközöket kizárják a hálóból, vagy némítva az éjjeliszekrényre teszik.
A sorozatok, hírek és az internet mellett még sok már dolog is be tud bújni az ágyunkba, mely nincs jó hatással intimitásunkra. Ilyenek a meg nem oldott konfliktusok. Legyen szó otthoni, munkahelyi, vagy bármilyen problémáról, ha azok feszítenek valakit, akkor elég nehéz kikapcsolni és a partnerünkre összpontosítani. A konfliktusok általában csak átmenő problémák a pár ágyában, de ha azok sokáig jelen vannak az életükben, esetleg halmozódnak, akkor komoly nehézségeket okozhatnak. A párkapcsolati problémákra mindez fokozottan igaz, így ha ezekre nem keresnek, vagy nem tudnak megoldást találni, akkor az eltávolodás egyre jobban kiéleződik és a pár akár véglegesen is elhidegülhet egymástól.
Az ideális az lenne, ha minden nehézséget, konfliktust, zavaró tényezőt a hálószobán kívül lehetne hagyni, ha ki lehetne zárni mindent, ami frusztráló lehet, hogy amikor este ágyba bújik a pár, akkor valóban egymásra és magukra tudjanak koncentrálni, teret adva az intimitásnak. Természetesen ez sokszor nehéz és talán nem is oldható meg, hogy minden este, éjszaka ilyen legyen, de törekedni kell rá, hogy csak ketten legyenek az ágyban!