Don John (2013) amerikai film

Hogy mi a fontos Don Jonnak az életben? A teste, a kérója, a verdája, a családja, a vallása, a spanjai, a csajai és nem utolsó sorban a pornója! Lehet egy nő teste bármilyen édes, és jöhet hétről hétre újabb és újabb csupa jó csaj, az mégsincs olyan szuper, mint megkeresni egy jó kis filmet, ami segít a világba lőni a patront.

Hogy mi a fontos Don Jonnak az életben? A teste, a kérója, a verdája, a családja, a vallása, a spanjai, a csajai és nem utolsó sorban a pornója! Lehet egy nő teste bármilyen édes, és jöhet hétről hétre újabb és újabb csupa jó csaj, az mégsincs olyan szuper, mint megkeresni egy jó kis filmet, ami segít a világba lőni a patront. Don Jon igazi pornófüggő, aki képes az esti numera után kibújni a nő mellől és leülni a számítógép elé, hogy átélje az „igazi” szexet. Már a gép bekapcsolásának hangjától olyan merevedése lesz, hogy azonnal akcióra kész, de nem ront ajtóstól a házba. Lassan kezd neki. Először csak állóképeket nézeget, majd keres egy ütős kis videót, amiben helyén van a popsi és a cici és nem kell viszonozni az oboát és már jöhet is a móka, amit meg lehet gyónni vasárnaponkén, hogy az edzés közben elmondott üdvözlégyek után lehessen újra kezdeni az egészet.
Joseph Gordon-Levitt nem csak írta és rendezte a Don Jont, hanem Ő játssza a főszerepet is, Jon karakterét, aki egy nem túl szerethető figura, aki azonban komoly jellemfejlődésen megy keresztül a filmben, amikor ráeszmél, hogy már nem eléggé kielégítő a szexualitása, már hiányzik valami. Első lépcsőként megpróbálja becserkészni Barbarat, a Scarlett Johansson által alakított tízes skálán is tizenkettes nőt, ám a vágyott nő elérése sem hozza meg az áttörő hatást. Bár Barbara ráveszi, hogy ne vágjanak azonnal a dolgok közepébe és jó lenne, ha Jon visszaülne az iskolapadba. A változás végül onnan érkezik, ahonnan nem is gondolta volna a nagy Don Juan. A Julianne Moore által megformált Esther az esti iskolában találkozik Jonnal és rajtakapja, amint a telefonján szexfilmet néz. Esther egy hatalmas tragédia után ül be az iskolapadba, ahol a sors útjába sodorja a pornófüggő ifjút és míg Jon enyhíti a magányát, addig Ő megtanítja arra, hogyan lehet élvezni a pillanat erejét, és valóban megélni a szexualitást. Belemerülni a szenvedélybe és elfogadni az élvezetet egy nőtől. Jon és Esther kapcsolata nem egy szerelmi történet, hanem az útkeresés története, melyben a szereplők elveszett lényünk, életük egy darabkáját lelik meg egymás ölelő karjaiban.
Joseph Gordon-Levitt filmje nagyon is aktuális kérdéseket boncolgat, hiszen ma már a tizenévesek is napi szinten a pornó rabjai és a virtuális világ ezen szegletét is valóságként és sokszor követhető, követendő értékként élik meg. Ma már sajnos nem elég jók a minták, az értékek, amik a fiatalok előtt állnak és olyan külsőségekbe menekülnek, melyekből csak remélni tudjuk, hogy valami kihúzza őket. Arra is csak reményeink lehetnek, hogy nem a pornófilmek lesznek az iránymutatók a következő generációknak a szexualitásba. Levitt filmje egyfajta reménysugár, hogy van kiút a pornófüggőségből és bárki megtanulhatja megélni és élvezni az igazi szexualitást.